Pajta Program: hiánypótló közösségi terek


2022.04.12 - VO


2023-ra a Veszprém-Balaton régió nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, ennek kapcsán hirdették meg a Pajta Program pályázatot, amely a kistelepülések hagyományőrző és megújuló kultúrprogramjait támogatja. Utánajártunk, hogy mit is jelent ez pontosan és mely településeket érinti.




Az Európa Kulturális Fővárosa címet – melynek célja, hogy bemutassa Európa sokszínűségét és hagyományait – pályázat útján nyerheti el bármely EU-s város vagy régió. A cím viselőjeként Veszprém és vonzáskörzete, a Bakony-Balaton térsége azt mutathatja meg, hogy melyek az alapértékei, innovatív törekvései és azokat hogyan képes kihasználni és kreatívan fejleszteni. A hivatalosan „Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” cím tehát azt vetíti elő, hogy a térség az idén induló programokkal 2023-ig látványos fejlődést fog elérni többek között a meghirdetett események, a településfejlesztés és a turisztikai attrakciók hatására. 

Ennek egyik ága a Balaton-felvidéki falvak egész éves programnaptárjának megtöltése és annak anyagi támogatása. És habár a cím Uniós, a fejlesztéshez szükséges támogatást önkormányzati forrásból teremtik elő. Pályázati úton összesen 12 település nyert támogatást, így itt épülhetnek a szimbolikus Pajták: Taliándörögdön, Felsőörsön, Balatoncsicsón, Kapolcson, Vászolyon, Zalaszántón, Nagyesztergáron, Lókúton, Balatongyörökön, Márkón, Vöröstón és Litéren. 


Fotó: Vöröstó Pajta / Forrás: Benczúr-Weichinger Belsőépítész Studio

Hagyományos- és innovatív kulturális programok tárháza – valahogy így kell elképzelni egy Pajtát, amely részt vesz a programban. Egy ideális Pajta folyamatosan kisebb-nagyobb közművelődési, és közösségi programokat szervez: koncerteket, kiállításokat, műhelyeket, oktatást, ünnepeket és fesztiválokat. A cél az ízlésformálás, az élő hagyomány őrzése és a kortárs kultúra megismertetése a helyi közösséggel és a vendégekkel. 

A falu szeretete és a helyi adottságok
 

A pályázat főként több éve működő közösségi terek és programok „felturbózását” támogatta, amik értékteremtő és kreatív módon érik el a Pajta Program célját, ezért néhány kisebb program már lezajlott, a nagyobb rendezvények pedig a nyár során debütálnak. Ilyen például a taliándörögdi Értékek Ünnepe, ahol több program szól kifejezetten a gyerekeknek a helyi értékekről és a fenntarthatóságról.

Fotó: Taliándörögd Értékek Ünnepe / Forrás: KÖSZI facebook oldal

Apróbb rendezvényeink már voltak és vannak is közben, de májusban lesz az első nagy eseményünk a Pajta Program keretében. Az Értékek Ünnepe ugyan már többéves hagyomány a településen, de idén, ezzel a segítséggel sokkal méltóbban fogjuk megünnepelni, kiléphetünk a komfortzónánkból” – meséli Hoffner Tibor programgazda. „Bevonunk olyan elszármazottakat is, akik a művészvilágban már ismertek, így például Fábry Sándor Dörögdi Design Centert tart a dörögdi lakosok által gyűjtött tárgyakból és a Bartók férfikar is el fog jönni hozzánk.” 

Minden Pajtának van egy helyi felelőse, ahogy Taliándörögdé Hoffner Tibor, Felsőörs programgazdája dr. Pásztorné Simon Annamária, akit Felsőörsről és a Pajtával kapcsolatos tervekről kérdeztünk.  

Mit jelent számomra Felsőörs? A falu legfontosabb és legrégebbi épülete az Árpád-kori templom, ami évszázadok óta stabilan áll, és jöhetett bármi, olyan erővel hirdeti a stabilitást, az erőt, a múlthoz való kötődést, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Irányba is állítja az embert a jelen és jövő értékei felé” – mondta Annamária. De, mint mondta, a Pajta Programmal kapcsolatban inkább a jelenre koncentrálnak. „Elsősorban a helyi mestereket próbáljuk megszólítani, akiket sokan ismernek, de nem biztos, hogy eléggé ismerik őket. Minden településnek megvan a maga adottsága, nálunk ezt a mesteremberek alkotják: a fazekas, a keramikus, a kosárfonó, a hangszerkészítő, a papírműves, a nemezelő. Ugyanakkor érdekes, hogy a falu eredeti mesterségei nem ezek voltak, nem volt jellemző a kézművesség, inkább a borászat, a szőlő- és a földművelés. A Pajta Program során természetesen ezekre is kitérünk majd."  

"A Könyvek, műhelyek, mesterségek programsorozat alkalmával bemutatkoznak a mesterségek más-más eseményekkel párban, irodalommal és zenével. Nagy Csaba elhozza hozzánk az összes lantját, melyeket bemutat és megszólaltat majd. Navratil Andrea népdalénekes, aki többek között a Kobzos együttes és a Fonó zenekar tagja, énekelni fog nekünk és Dúdolót tart. Ezeket az eseményeket kisebb programokként kell definiálni, de lesznek nagyobb ívű programjaink is, így többek között májusban Nyitott Műhelyek a Bárókertben címmel az érdeklődők meglátogathatják saját otthonaikban a mestereket, akik bemutatják, hogyan dolgoznak, illetve foglalkozásokkal, előadásokkal is készülnek. Falunapokon roma napokat is tartunk, hiszen a településen működik a Snétberger Zenei Tehetség Központ. Novemberben Szalóki Ági és zenekara lép fel a Borászati kerekasztal csúcspontjaként.

Kultúra helyben

A legtöbb településnek van egy-egy specialitása, amit igyekeznek kidomborítani a program során, bízva benne, hogy ezek önazonos módon csábítják magukhoz az érdeklődőket. Zalaszántón például a gasztrovonalat erősítik, ezen belül januárban töpörtyűsütő versenyt, áprilisban tojásfesztivált, októberben almaünnepet rendeznek. Szeptemberben pedig a lovas hagyományokat is népszerűsítik a szüreti fesztiválon. Balatongyörökön a bor és a zene áll a középpontban a BorKorzóval, jazz és operaelőadásokkal, de megjelennek a kortárs képzőművészek is. Vöröstón a sváb hagyományok, építészeti- és tájértékek kerülnek a középpontba. Litéren az új kerékpárúton szerveznek közösségi bebiciklizést, húzó név marad a helyi termelői piac, augusztusban egy közösségi kemencét adnak majd át, de nem maradhat el a Szilva fesztivál és a Mogyorósi napok sem. Balatoncsicsón a Nivegy-völgyet a könyvek szeretetével töltik meg nem csak olvasmányos formában, hiszen akár szakácskönyv kiállítás vagy irodalmi túra is várható.

Fotó: Nivegy-völgy / Forrás: Nivegy-völgy és környéke facebook oldal

Máshol a program céljaként az egymás felé nyitást tűzték ki, például Vászolyban 3-4 hetente váltakozó, egyidejűleg akár 4-5 színvonalas kiállítással, valamint faluszerte prózai és zenei produkciókkal kívánják elérni, hogy a közös programok összekössenek fiatalt és időset, őslakót és betelepültet. Máshol Nagyesztergáron a falu hírnevének építésére fordítják az erőforrás egy részét, hiszen szeretnék, ha az események által az eddig zárt település nyithatna az ország felé. A 481 főt számláló Lókút további civil szervezetek elindulását, megerősödését reméli a programtól, valamint azt, hogy az egyre népesedő lakosságnak folyamatosan biztosítani tudják a jó közösségi élet alapjait. A program keretében Kapolcs is azon fáradozik, hogy a kulturális életének sokszínűsége motorja legyen a fejlődésnek, ezáltal annyira megerősödjön a közösség, hogy visszafordíthatóvá váljon az elvándorlás. Márkón sok civil szervezet összefogásával valósítják meg a program célját, az integrációt, innovációt, a közösség építést és közösségformálást, gondolva arra is, hogy a gyerekek, a felnőttek és az idősek is kapjanak lehetőséget a fejlődésre és a szórakozásra. 

Jól látható, hogy amennyire sokrétűek a célok és a motivációk ebben a programban, annyira változatosak és sokszínűek a programok, amelyekkel a Pajták várják a helyi lakosokat és a vendégeket. Érdemes hát időről időre felkeresni és bepillantani az erősödő közösségek művészeti életébe. 

A Pajták eseményei ITT tallózhatók.

Borítókép: Vöröstó kápolna / Veszprém-Balaton 2023